65. rész – Tom kocsija

Mikor Sam és Bill hazaértek, Tom és Abigail azzal a hírrel fogadták őket, hogy eljegyezték egymást. Tom pezsgőt is vett, így ünnepelni kezdtek.

- Akkor igyunk az én gyönyörű menyasszonyomra – emelte a magasba a poharát Tom, mire Samantha és Bill is követték a példáját.

- És a mi drága Tomunkra, akinek végre talán benőtt a feje lágya – tette hozzá Sam, majd nevetve koccintottak mind a négyen.

Míg Abi és Tom váltottak egy hosszú szerelmes csókot, addig Bill szerelme füléhez hajolt és halkan belesuttogott:

- Kimennétek Abigaillel a konyhába egy kicsit?

- Persze kicsim – bólintott Sam. – De ugye nincs baj? – pillantott a fiú szemeibe ijedten, mire az mosolyogva megrázta a fejét és egy csókot lehelt az ajkaira.

- Abigail, kijönnél velem egy kicsit a konyhába? – nézett Sam az újdonsült menyasszonyra.

- Persze. Menjünk – felelte a lány mosolyogva, majd eltűntek az ajtó mögött.

- Bill, fel tudod te ezt fogni?! – indult el Tom a bárszekrény felé, és kivett egy üveg whiskyt meg egy poharat. – Te kérsz? – pillantott ikrére kedvesen, de az csak a fejét rázta. – Meg fogok nősülni!

- Pontosan erről szeretnék beszélni veled.

- Ezt meg hogy érted? – nézett öccsére az idősebbik iker felvont szemöldökkel.

Még az whiskysüveg is megállt a kezében, amiből eddig a poharába töltött.

- Biztosan ezt akarod? – kérdezte Bill, szinte könyörögve.

- Bill – szólt Tom értetlenül, miközben letette a pultra az üveget. – De hát te és Sam bíztattatok, hogy...

- Tudom, de... – vágott közbe Bill, miközben a fejét csóválta. – Őszintén megmondom, nem hittem volna, hogy komolyan megteszed.

Tom zavarodottan bámult ikertestvérére. Egy pillanatra úgy érezte, testvérét kicserélték.

- Nem értelek.

- Alig pár hónapja ismered. Nem tudunk róla szinte semmit!

- Képzeld el, én épp eléggé ismerem. És bízom benne.

- Hát persze – horkant fel Bill indulatosan. – Mi a kedvenc színe?

Tom egy pillanatra elgondolkodott, majd vállvonogatva rávágta:

- Fogalmam sincs.

- Kedvenc virág? Étel? Film?

- Kedvenc filmje a Holtak hajnala! – felelte sietve, majd újra gondolkodni kezdett és vigyorogva hozzátette: – Ja, mégsem. Arról pont azt mondta, hogy unalmas.

- Még jó. Elég durva lett volna kedvenc filmnek – vigyorodott el Bill is.

- Jó, nem tudom, hogy mi a kedvenc virágja, de igazából ennek semmi jelentősége nincs – szólalt meg komolyan Tom. – Abigail más, mint a többiek, vágod? Most életemben először érzem azt valaki iránt, hogy: „Igen, vele szeretném leélni az életem. Csakis vele!”. Tiszta szívemből szeretem őt, fel tudod ezt fogni? Rajtad és anyáékon kívül mást így még nem szerettem. Úgyhogy ne akard ezt elvenni tőlem! Bármi mást, csak ezt ne!

- Mit ne? – szólt mosolyogva Abigail, mikor belépett a nappaliba, kezében egy tálca süteménnyel.

Csak úgy sugárzott a boldogságtól. Mögötte Sam jelent meg, aki hatalmas szemekkel bámult Billre, miközben kezeivel azt próbálta mutogatni, hogy nem bírta tovább feltartóztatni a lányt.

- Mi volt itt, fiúk? – folytatta mosolyogva Abi. – Mit ne tegyen Bill?

- Öhm... Semmiség, csak Bill el akarja adni az én... kocsimat – nézett öccsére a gitáros, majd lehúzta a kis whiskyt a pohara aljából és hozzátette: - Bill úgy gondolja, hogy a kocsim nem elég megbízható és nem elég jó nekem, ezért le kéne cserélnem.

- Ó, hát ez...

- De világosan megmondtam neki, hogy én szeretem a kocsimat.

- De sok kocsi létezik a világon, Tom! Lehet, hogy egy másikat sokkal jobban szeretnél – emelte fel a hangját Bill.

- Számomra ez a tökéletes kocsi, oké Bill? – kelt ki magából Tom. – Nem kell semmilyen másik kocsi. Én tökéletesen megbízok ebben a kocsiban, és... és ezzel a kocsival szeretnék boldogan furikázni egész életemben!

Tom utolsó szavát mély csend követte. Samantha és Abigail semmit sem értve, tátott szájjal bámultak, hol az egyik, hol a másik ikerre. Fogalmuk sem volt, mi történhetett ilyen rövid idő alatt, míg a konyhában voltak.

- Most pedig, ha nem haragszol, szeretnék egy kicsit kettesben lenni a menyasszonyommal. Úgyhogy... megyünk fel, Abi? – mosolygott a lányra, mire az csak bólogatni tudott.

Bill bosszúsan ledobta magát a kanapéra, Abi és Tom pedig csendben felvonultak az emeletre.

- Ez meg mi a fene volt? – kérdezte Samantha, mikor már egyedül voltak.

- Nem lényeg – temette kezeibe arcát, majd a lányra nézett és összekulcsolta a kezeit maga előtt.

- Nem lényeg?! Tom nagyon kiakadt. Amikor kimentünk még semmi baja nem volt. Mégis mi a francot mondtál neki?

- Én csak...

- Mi volt ez a szöveg a kocsiról? Nem is... ugye nem?

Samnek hirtelen még a szava is elállt, mikor összerakta a képet.

- Nem...

- De. Abigailről volt szó, igaz? Hogy mondhattad neki, hogy szakítson vele?

- Nem mondtam! – állt fel Bill durcásan. – Csak azt kérdeztem tőle, hogy biztosan jól átgondolta-e ezt az egészet.

- Mi a fene van veled Bill?

- De hát nem is ismerjük! Tom is csak pár hónapja ismeri.

- De ez még nem jelenti azt, hogy nem szereti Tomot. Őszintén Bill, mi folyik itt?

- Semmi – dünnyögte az énekes, majd a bárszekrényhez indult.

- Tudod, hogy nem tudsz nekem hazudni – fogta meg a kezét Samantha, és visszahúzta. – Mi a baj? – simogatta meg az arcát. – Miről van szó?

Bill felsóhajtott, és szorosan karjaiba zárta a lányt.

- Tudod, ő is ezt tette velem...

- Ki? – kérdezte Sam értetlenül.

- Tom.

Samantha eltolta magától a fiút, hogy a szemeibe nézhessen. Bill folytatta:

- Amikor megismertem Ninát... csak alig 2 hónapja jártunk, de összeköltöztünk. Tom pedig... figyelmeztetett. Nem akarta, hogy összeköltözzünk, le akart beszélni róla. Akkor azt hittem, hogy csak irigyli a boldogságunkat, de... később beláttam, hogy csak védeni akart.

- És örülsz, hogy nem hallgattál Tomra?

- Igen, mert akkor most talán nem lennénk itt. De más részről viszont... talán nem így alakultak volna köztünk a dolgok Ninával.

- Ezt sohasem fogod megtudni, de... honnan tudod, hogy Abigail az, akitől neked meg kell óvnod Tomot?

- Nem tudom, csak... Minden olyan gyorsan történik közöttük. Mi lesz, ha valami balul sül el? Mi lesz, ha Abigail mégsem olyan, mint amilyennek most látja?

- Bill – szólította meg finoman a lány. – Ezt nem tudhatjuk. De ha így is lenne, az nem a te hibád lenne. Nem védhetitek meg egymást folyton mindentől. Képtelenség.

- De...

- Nem Bill! Gondolj bele jobban. Mi van, ha mondjuk tényleg Abigail az igazi Tom számára?! Képes lennél megfosztani őt talán az egyetlen lehetőségétől a boldogságra, csak azért, hogy megóvd egy olyan csalódástól, ami talán soha be sem következne?

Bill nem felelt. Tudta, hogy igaza van kedvesének. Abigail egyébként is aranyos lánynak tűnt.

- Igazad van – sóhajtott Bill egy kis idő múlva. – Te jó ég, bocsánatot kell kérnem Tomtól és Abigailtől.