A kanapén feküdtek összebújva.
Eredetileg filmet akartak nézni, de végül beszélgetni kezdtek, így aztán Bill
ki is kapcsolta a tévét.
- Valóban? – kérdezett vissza
Bill vigyorogva, majd egy apró puszit nyomott barátnője orrára.
- Miért van olyan érzésem, hogy
ezen nem lepődtél meg?
- Azért, mert így is van.
- Honnan tudsz te mindent? –
vonta kérdőre a lány felvont szemöldökkel.
- Tommal mindent megbeszélünk.
Mindent.
- Oké-oké, tudom, hogy nem
olyanok vagytok, mint az átlag testvérek, de ez...
- Tényleg mindent megbeszélünk – vágott
a nő szavaiba nevetve.
- Szóval bármiről is
beszélgetünk, Tom tudni fogja...
- Igen, majdnem biztos – csókolt bele
kedvese nyakába, ám az gyengéden eltolta magától.
- A hideg ráz tőletek néha – szólalt
meg Sam elmélázva, mire Bill egy csókot nyomott ajkaira.
- De azért szeretsz, nem igaz?
- Nem Bill, imádlak – csókolt vissza
vigyorogva, ám ekkor hirtelen egy telefon kezdett csörögni.
A lány morogva nyúlt az asztalon
heverő készülékért.
- Igen, tessék!
- Sam?
- Szia, anya – köszönt
meglepetten a nő.
Bill ekkor a szemeibe nézett,
majd egy puszit nyomott a homlokára.
- A konyhában leszek – tátogta mosolyogva,
majd el is tűnt.
- Történt valami?
- Igen. Ma egy nagyon régi ismerős
járt nálam.
- Ki?
- Pontosabban a te régi
ismerősöd.
- Anya, mondd már!
- A lányod apja.
Samantha ujjai szabályszerűen
elfehéredtek, olyan görcsösen szorította a mobiltelefonját. Másik kezét a szája
elé kapta, nehogy hangosan felsikítson.
- Ez biztos? Mégis h-hogyan?
- Nem tudom, de valamit sürgősen
tenned kell! Hannah-t akarja, és vissza fog jönni.
- Tessék?
- Persze, meg még mit nem? Mit
képzel ez? Hogy az a jó...
- Samantha, el kell vinned innen
Hannah-t! Legalább egy időre. Ez a férfi összezavarja. Tudom.
- Rendben. Azonnal indulok. Szia –
tette le a telefont.
- Hová? – kérdezte Bill
értetlenül.
Épp akkor tért vissza két nagy
bögre teával a kezében.
- Bill – a lány megszeppenve
kapta a tekintetét kedvese felé.
- Mi az? – mosolyodott el az
énekes.
- El kell mennem Hannahért –
felelte a lány kissé remegő hangon.
- Minden rendben? – tette le Bill
a bögréket komoran. – Idegesnek tűnsz – lépett a lány elé.
- Igen. Illetve nem! – temette kezeibe
arcát egy pillanatra, mire Bill óvatosan átölelte.
- Semmi baj – simított végig a nő
hátán, mire az felsóhajtott.
- Mennem kell – suttogta a férfi
fülébe, majd egy puszit nyomott az arcára és kibontakozott az öleléséből.
- Kicsim – fogta meg a kezét. –
Elviszlek.
- Nem szükséges...
- Ez nem kérdés volt. Ideges
vagy, nem engedem, hogy így vezess!
Samantha halványan bólintott,
majd átkarolta Bill nyakát, fejét pedig a fiú vállára hajtotta.
Jó érzéssel töltötte el, hogy
valaki támogatja.
* * *
Abigail McGuire idegesen verte az
ütemet hosszú, vékony ujjaival a combján. A szívverése gyorsabb volt a
kelleténél, az agya pedig zakatolt. Néha-néha oldalra pillantott és figyelte a
mellette elsuhanó fákat és házakat. Általában az autózás megnyugtatja, ám most
teljesen más volt a helyzet.
- Abi – szólította meg Tom egy
féloldalas mosollyal ajkain. – Kicsim, ne idegeskedj már!
- Nem hiszem el, hogy még csak
nem is beszéltél nekik rólam.
- Nyugi már! Anya és Gordon tök
lazák. A kezdeti sokk után anya majd jól lecsesz engem, majd kitörő örömmel a
nyakadba ugrik. Hidd el, ismerem. Gordon pedig meglepődik majd, de tudja, hogy
tudom, mit akarok, ezért azonnal támogatni fog. Bár valószínűleg amint kettesben
leszünk, majd kérdezősködni fog, hogy valóban komoly-e a dolog. Mire persze én
azt felelem, hogy nem, mert igazából meleg vagyok és Georggal élek
párkapcsolatban már 5 éve.
Abigail hirtelen Tomra nézett,
mire mindketten eszeveszett nevetésben törtek ki.
- Most viccen kívül – folytatta Tom,
mikor megálltak egy piros lámpánál. – Jó leszel náluk – tette a kezét a lány
combjára.
- Biztos? – nézett rá a lány
kétségbeesetten.
- Ezer százalék – bólintott mosolyogva
Tom.
- Legyen igazad – sóhajtott fel
Abi, majd újra a tájat kezdte kémlelni.
Nem egészen egy óra múltán le is
parkoltak Simone és Gordon háza előtt.
- Tom, kisfiam, de örülök, hogy
látlak – Simone boldogan ölelte át a fiát az ajtóban.
Gondosan arcon csókolta, majd
tekintete a lányra tévedt.
- Ki a hölgyemény? – mosolygott a
fiatalokra felváltva.
- Anya, ő itt a barátnőm, Abi.
- Jó napot, Mrs. Trümper, Abigail
McGuire vagyok! – nyújtotta a kezét udvariasan.
Simone szélesen mosolyogva kezet
fogott a lánnyal, aztán hozzátette:
- Ne legyünk ennyire hivatalosak,
szólíts csak Simone-nak! Gyertek csak be! – tessékelte be őket a házba. –
Gordon, Tom van itt! – kiabált az előszobából. – A barátnőjével! – tette hozzá
izgatottan. – Azonnal visszajövök – hadarta az asszony szórakozottan, majd
elsietett.
- Igazán aranyos anyukád van –
mosolygott Abi Tomra, aki közben lesegítette róla a kabátot.
- Igen, valóban. De ne lepődj meg,
ha nem hagy levegőhöz jutni – vigyorgott Tom. – Tudod ő nagyon-nagyon...
lelkes.
Tom halkan elnevette magát, ahogy
megjelent előtte édesanyja, mögötte pedig Gordon. Mind a négy szempár csakis
Abire és rá szegeződött.
- Gordon, ő itt a barátnőm, Abi.
Abi, ő itt Gordon, a nevelőapám – mutogatott Tom, miközben másik kezével
átkarolta kedvese derekát.
- Nagyon örülök, hogy
megismerhetem Önöket!
- Részünkről a szerencse –
felelte kedvesen Gordon. – Gyertek csak beljebb!
A hatalmas nappaliba gyűltek,
majd helyet foglaltak. Beszélgetni kezdtek, Simone pedig üdítővel és snackkel
kínálta őket. Úgy tűnt, Abi igen hamar megtalálta a közös hangot a szülőkkel,
ezért Tom igazán boldog volt.
- Na, és mondd csak Abigail, hogy
vetted rá a mi drága Tomunkat, hogy elhozzon ide? – kérdezte Simone színlelt
sértettséggel a hangjában, mire Tom felhördült.
- Jaaj, anya, ne már!
- De komolyan! – fordult az
asszony a fiatal lány felé újra, most már nevetve. – Még senkit nem hozott
haza!
- Tényleg?
- Ami azt illeti...
- Ami azt illeti, van oka –
vágott kedvese szavába az idősebbik Kaulitz.
Abigail szemeibe nézett, majd
felállt és kezét nyújtotta a lánynak. Finoman felhúzta a kanapéról, majd
folytatta:
- Az ok, mégpedig az, hogy szerelmes vagyok ebbe a lányba – szorította meg
szerelme kezét. – Az előbb nem mondtam el az igazat, Abi nem a barátnőm. Ő a
menyasszonyom!
Uhhhhhhh de jóóóó! És és és mikor lesz folytatás? ugye lesz? Ha nem lesz én meggebedek a kíváncsiságtól! Mi lesz ha megtudja Bill hogy Hannah Sam lánya, és ha felbukkan náluk az apja? És mit szól Simone és Gordon? És és és....jujj de várom a folytatást! *-*
VálaszTörlésPuszim :)
Szia Fru! :) Nyugalom, lesz folytatás! :D Igyekszem sietni vele, mostanában szerencsére jobban megy az írás, csak éppenséggel most meg időm nincs sok. :/ Köszönöm, hogy leírtad a véleményedet, és őszintén örülök, hogy tetszik! ;)
Törlésxoxo ♥
atyamaris. *_* Hannah életének része akar lenni?! remélem nem lesz!
VálaszTörlésés egyébként mikor mondja el Sarah Billnek, hogy a húga nem is a húga? :D ezen gondolkozom már egy jó ideje...
uh, már alig várom már Tomék esküvőjét... *_*
nagyon várom a következő részt!
puszi. <3
Szia Dalmus! :) Neked is köszönöm a véleménynyilvánítást, ígérem, nem olyan sokára fény derül mindenre és kaptok válaszokat! ;) Sietek! ;)
Törlésxoxo ♥
Szia Csajszi :)
VálaszTörlésGratulálok a győzelemhez :) Ügyes vagy :))
Huh annyira örültem hogy hoztál új részt!! :D
Nagyon Nagyon jó lett vannak ám benne események ;) Szupi <3
Várom a folytatást :)
Szia Annamária! :) Köszönöm szépen! :)) Sietek a résszel! ;)
Törlésxoxo ♥